Mi döntünk minden egyes nap…hisz a legnagyobb szabadságunk a döntés szabadsága.
Ha csak környezetünket vizsgáljuk meg, megdöbbentően sokan küzdenek felsőlégúti allergiával, ételallergiával, sokan sokféle tablettát szednek, egyiket a másik után: allergiagyógyszerek, emésztést könnyítők, epeműködést serkentő, gyomorsavszabályozók, vérnyomáscsökkentők, cukorgyógyszerek, vízhajtók, hormongyógyszerek. A fájdalomcsillapítókról se felejtkezzünk el, hisz talán a leggyakrabban ezeket kapkodják be a gyógyszereket használók.
Végignézve vendégkörömet, akik szerteágazó tünetekkel keresnek meg – legyen az emésztőrendszeri vagy hormonális probléma, meddőség, hisztamin / ételitolerancia, bőrtünetek, ekcéma, urticaria, magas vérnyomás, autoimmun folyamatok, pajzsmirigy működései zavarok – majdnem minden esetben betegségéhez, állapotváltozásához társult valamiféle szorongás, félelemmel teli állapot, rossz alvásminőség, melankóliára való hajlam.
Sokan már odáig eljutottak harmincas éveikre, hogy a mentális állapotuk miatt a pszichiáterek nyugtatót, altatót írtak fel.
Mindeközben azt is látom, a vendégeimen keresztül, hogy egyre több allergiával, emésztési problémával, bőrtünettel, autizmus tünetével küzdő gyermek születik.
Vajon hol a felelősségünk „felnőtteknek” ebben ? Mitől felnőtt a felnőtt ?
A felnőttség talán nem ott kezdődik, hogy tudatosan döntünk, amellett, mellyel nem ártunk magunknak, fizikai állapotunknak, nem ártunk lelkünknek, mentális egészségünket is szem előtt tartva ?
Vajon nem ott folytatódik a felnőtté válás, hogy szándékosan nem ártunk a körülöttünk lévőknek gyermekeinek, a szomszédnak, ismerőseinknek, kollégáiknak, felebarátainknak és számunkra ismeretleneknek ?
Annyi információ kering az interneten, könyvek, kurzusok százai elérhetőek manapság. Mégis mintha egyre több lenne a betegséggel küzdő, a mentálisan kimerült ember.
Miért van az, hogy sokan a tudás, értékes információk birtokában vagyunk, mellyel tehetnének egészségünkért és mégsem teszünk, nem cselekszünk ?
Miért választjuk a gyorsan elérhető félkész ételeket, zacskóból kiönthető lisztkeverékeket, fagyasztott zöldségeket, mentes, vagy nem mentes chipszeket, egészségesnek kikiáltott kekszeket, süteményeket, növényi tejhelyettesítőket ?
Miért hiszünk az influenszereknek, akiket azért fizetnek hogy vásároljuk meg és használjuk, fogyasszuk a termékeket, függetlenül attól egészséges vagy ártalmas.
Miért fogyasztjuk hormonális, nőgyógyászati megbetegedésekkel küzdőként tejterméket, mikor sok-sok évvel ezelőtt az orvosok ok-okozati összefüggést találtak a tej és tejtermékek fogyasztása és a nőgyógyászati megbetegedések között ?
Miért választja az inzulinrezisztenciával küzdő a Merckformin (cukor”gyógyszer”) szedését az életmódváltással szemben ?
Miért fogyaszt egy cöliákiás, gluténérzékeny glutén alapú alkoholt, glutént ezzel ártva nem csak magának, de születendő gyermekének is ?
A miérteket csak folytatni tudnám, összefüggésekkel együtt, de a miértek helyett nem lehet, hogy ott kell keresnünk a választ, hogy a változáshoz lemondásokra van szükség ?
A lemondást pedig nehezen választják az emberek, lemondani valamiről, valakiről, az olyan kényelmetlen a mai világban.
A vágy alapú működés, a most, az azonnal, ide nekem, mert akarom, mert megérdemlem, egyszerűbb és ahogy látom megbetegítőbb is, mind pszichésen, mind fizikálisan. Hogy látja ezt kedves Olvasó ? Önnek, hogy megy a lemondás ?
Minden nap döntenünk kell, minden pillanatban gyomlálni kell gondolatainkat, vágyainkat, érzelmeinket, hogy a világosságot, az egészséget, a szebbet választhassuk a sötétség helyett.
Olyanok vagyunk, mint egy virágos kert, akkor lesz szép és gondozott, ha ápoljuk, gyomláljuk, tápláljuk, és szépséget, értéket ültetünk minden egyes nap.
Mi döntünk minden egyes nap…hisz a legnagyobb szabadságunk a döntés szabadsága.
